Csíkszerda: Csíkos karácsony - Néprajzi Múzeum, 2013.12.13. 20:30

Az elmúlt pár hétben a várost járva lépten-nyomon hallani lehetett a Csíkszerda készülő karácsonyi koncertjéről. Nem csoda, hisz a pár nap alatt elfogyó előregisztrációs helyek mellett a kórus egyre növekvő népszerűségét példázza az is, hogy aktív tagjainak száma mára elérte a 110 főt. Lassan mindenkinek van olyan ismerőse, vagy legalábbis ismer olyat, akinek van olyan ismerőse, aki fellép egy-egy koncert alkalmával. A képlet egyszerű: a sok tag sok ismerőst, a sok ismerős kísérőkkel együtt pedig még több nézőt eredményez. Az, hogy amit a Csíkszerda csinál még jó is, ehhez már csak hab a tortán.

Fotó: Sarnyai Krisztina

A különleges helyszínválasztásairól is ismert kórus pár napra most a Néprajzi Múzeumba költözött, ahol is hat koncertet adnak. Nagy létszámhoz nagy tér dukál, a Csíkos karácsony helyszínválasztásának motivációs listáján ez a megállapítás feltehetően előkelő helyen szerepelhetett. Bár előbbi csak feltételezés, de az tény, hogy a minden irányból érkező kórusének eszméletlen jól hangzik a Néprajzi aulájában. A szólók viszont, ha el nem is vesznek, de pont a nagy tér miatt kevésbé hatásosak, és értésük komoly koncentrációt igényel. Pedig a Heinrich Schütz Karácsonyi Történet című oratóriumát alapul vevő előadás erősen szövegcentrikus, talán az összes eddigi Csíkszerda előadás közül a legerősebben. Olyannyira hangsúlyt fektettek rá, hogy a történet érthetősége kedvéért magyarra fordították az eredetileg német szövegkönyvet. Meglepő fordulatra senki ne számítson, a mindenki által jól ismert történet most is a betlehemi népszámlálással kezdődik és a három királyok hódolatán keresztül Heródes halálig tart.

Fotó: Sarnyai Krisztina

Az előadást végigkísérő zenekar szintén a kórustagokból verbuválódott, vonósok, fúvósok vegyesen. A hangszerek mellett újdonság a vetítés használata, viszont ezen a téren még van hova fejlődniük. A vásznon bemutatott képekből az aula teljes díszkivilágítása mellet a hátsó sorokig szinte semmi sem jutott el. Minden esetre a több művészeti ág közötti kísérletezgetésben van potenciál. De azt, hogy a jövőben ebbe az irányba indulna el a kórus csak karizmatikus karmestere,  Tóth Árpád tudná megválaszolni. Árpi előtt ismét le a kalappal, ennyi ember koordinálása és közös alkotásra bírása nem kevés munkát igényelhet.

Tóth Péter - Csíkszerda: Íratlan Evangélium - Kaníziusz Szent Péter templom, 2013.06.19. 20:30

Azoknak, akik szeretik a kóruszenét, és azoknak, akik nem, azoknak, akik azt hiszik, már mindent tudnak róla, már mindent hallottak, azoknak, akik valami újra, valami másra vágynak, azoknak, akik ismerik a Csíkszerdát, azoknak, akik még nem, azoknak, akik ismerik a Tóthárpi jelenséget és azoknak, akik még csak ezután fognak rádöbbenni, milyen egy igazán karizmatikus karnagy és milyen az, amikor 70 ember megy utána tűzön, vízen. - Tóth Péter, a szerző

A Tóth Árpád vezényelte Csíkszerda neve ismerősen csenghet a Kultúrfürdő programjaiból, de az egyre nagyobb - nem alaptalan - népszerűségnek örvendő kórus térspecifikus előadásaival a szerencsésebbek találkozhattak már akár a város legkülönbözőbb pontjain is. Így például énekeltek korábban a Lánchíd lábánál, vagy az ő egyik, a Halastóval közös sideprojektjük volt a Critical Mass apropóján mindössze kétszer összeállt Critical Bass formáció.

A Csíkszerdának igazából semmi köze Csíkszeredához, nevüket egy szóösszetételből alkották, mégpedig mert a fellépéseken a tagok mindig valamilyen csíkos ruhát viselnek és próbáikat szerdánként tartják. Célul tűzték ki, hogy a kórus hagyományos fogalmát új értelmezéssel bővítsék, emellett mindig nagy hangsúly helyeznek az improvizációra és a kísérletezésre, meglehetősen eredeti előadásaik ezek következtében születnek.

Nincs ez másként az Íratlan Evangélium esetében sem, ami egy 70 hangra írt kórusoratórium. Bár nem teljesen ebben a formában, de az előadást pár évvel ezelőtt már bemutatták a Kékgolyó utcai evangélikus templomban - ebből található részlet a link alatt -, most ennek az átdolgozott és kiegészített változatával készültek egy új helyszínre, a Gát utcai templomba. Érdekes egybeesés, hogy a VIII. kerületben most összesen nyolc koncertet adtak, pedig ez csak a nagy érdeklődésre való tekintettel bővített előadásszámnak köszönhető.

Képek forrása

A kórusoratórium Jézus életének mérföldköveit veszi sorra, születésétől kezdve, halálán át a feltámadásig. A újragondolt kóruskoncepció mentén igyekeznek a nézőket is aktívtan bevonni. A közel egy órás produkció alatt a koncert kezdetén begyakoroltatott korállal kétszer is közös éneklésre buzdították a nagyérdeműt.

Az este egy másik emlékezetes körülménye volt az a rekkenő hőség, ami ekkortájt a fővárosban uralkodott. Azt gondolnánk, hogy ezt a templom vastag falai némiképp mérséklik, pedig ellenkezőleg, sokan bezsúfolódva egy viszonylag szűkös helyre csak még melegebbnek tűnt a kinti kánikula. Ettől függetlenül mindez inkább csak hozzátett a közösségi élményhez, mint ahogy hatalmas élmény volt, amikor a kórus 70 tagja egyszerre rázendített. A közel 40 fok ellenére is futkosott az a bizonyos libabőr.